tükrökön innen és túl:.: szessziós sms-minimáliák. lV.

hétfő, június 07, 2010

szessziós sms-minimáliák. lV.

Gurul a gondolat az oldalon, egy fűszálon csúszta el magát. Tehetetlen lavina. Kasza, meg a ferde éle, rajta idő s annak hullámokban látható nyoma. Csend. S mikor megszűnik a tenger, csak az oldalon guruló gondolat zaját hallni, körbe-körbe, csendben, egyre csendben. Fenék, benne horgony s a néhai árbocrostok. S néhanapján szellemek. Gurul a gondolat s vele el az elvek, a már elnyűtt én-selejtek s a kikanalazott, kongó délibáb. Már el is gurult a gondolat. Hogyan tovább?

5 megjegyzés:

p. kiscsuri írta...: ejnye, te névtelen,
én szeretem a mosolyosokat, dde így, egy mosollyal hagyva mgszeppenek.

vajon kinek érte meg digitálisan mosolyogni egyet?; 2010. június 8. 18:58
Vera Linn írta...: nem tudom, de énis épp annyit akartam mondani, hogy :); 2010. június 10. 0:19
p. kiscsuri írta...: ezekszerint nem is kell ennél több, te veralinn.

ennyi csak: :).; 2010. június 10. 0:22
Névtelen írta...: f-től jött a mosolygás
:)
:)
..; 2010. június 10. 14:53
p. kiscsuri írta...: talán picit sejtettem.
:).
köszönöm, hogy mostmár tudom is.; 2010. június 10. 15:36

Megjegyzés küldése

"A szavak olyan meggyőző erőre tesznek szert, hogy a megéltnek beléjük kell kapaszkodnia, hogy ne hulljon szét.
Úgy tűnik nekem, hogy a dolgok nem ismerik tulajdon anyagukat, a gesztusok a tulajdon érzéseiket, a szavak a szájat, mely kimondja őket. De ahhoz, hogy a tulajdon létezésünket biztosítsuk, szükségünk van a tárgyakra, a gesztusokra, a szavakra. Minél több szót használunk, annál szabadabbak vagyunk, ugyebár. Amikor a száj használatát megtiltják nekünk, akkor a gesztusok, sőt, a tárgyak segítségével próbálunk helytállni. Ezeket nehezebb értelmezni, ideig-óráig elkerülhetik a gyanúsítást. Így segíthetnek nekünk abban, hogy megalázott helyzetünkből emberi méltóságba váltsunk át, s a gyanútól egy időre megszabaduljunk."

Herta Müller

rugó

"tudásom mozgatórugója, hogy soha nem tudtam semmit, soha nem fogok tudni semmit és soha nem tudhatok semmit, a maga teljességében. miért? egyszerű: mert minden mindennel összefügg, s a háló teljessége nem látható, ha te a háló része vagy, ezüstös pókfonál. ez motivál, hogy tudjak, de úgy, hogy a tudással a hálót világítsam meg, a lehető legobiektívebb módon. nem tudok semmit. és ez így is fog maradni. ahogyan azt gondolom, hogy tudok valamit: becsapom önmagam."
m. sz.