csütörtök, április 14, 2011

vihar előtt

(olvasónak indoklás-forma)

vihar előtt a csendek,
elszenderedett, méla gondolatok.
légynyomás és fájó izületek.
széltelen csendben fény-sivatagok.

vihar készül,
             jön,
                   megint.

3 megjegyzés:

Emese írta...

Pofon

Ajtó csapódik.
Fáj az éjszaka arca.
Hold borogatja.

(írónak, olvasás-gyanánt)

p. kiscsuri írta...

juj, kedves Emese, ez mintha nekem szólna, ugyanakkor mintha alig érteném.

Emese írta...

Hát épp ez az, látszatra haiku, ugyanakkor mégiscsak semmi. Mégiscsak valami:
Beszélik, hogy egy vers minden elemének önmagán belül értelmezhetőnek és igaznak kell lennie. Mondják, hogy valamit ezerféleképpen meg lehet írni...
De alapvetően csak kétféleképpen: jól vagy rosszul.